Beleg

Weboldal

A megye középső részén, három oldalról erdőktől körülvéve találjuk Beleget. A település a forgalmas Dombóvár-Gyékényey közötti vasútvonal mellett fekszik, naponta csaknem ötven vonat érinti. A keresztúti és segesdi erdők tölgy és cserfái között rendkívül gazdag vadállomány él, ez a vadásztársaságok felségterülete. Északon mezőgazdasági művelés alatt álló földek terülnek el, a talajadottságok elsősorban a gabonának és az olajos magvas növényeknek kedveznek.

A terület már a Római Birodalom fennállása idején is lakott volt, érintette a hadiút. 1885-ben a Pusztaréti-dülőben találtak rá Vespasianus császár hadparancsára, amely ma a Nemzeti Múzeumban látható. A rómaiak jelenlétéről tanúskodnak a Rinya-patak mentén fellelt bronz- és ezüstérmék is. Közvetlenül a településről szóló első írásos adat 1493-ból származik, amely Belek néven említi a vránai perjel birtokát. Későbbi földesurai között találjuk Török Bálintot, Zrínyi Györgyöt, Tirunetti Herkules őrgrófot, 1733-1945 között pedig a Festetics családot. A török hódoltság idején elnéptelenedett a község, s csak 1703-ban települt újjá reformátusokkal, akik 1740-ben építeték meg első, fából készült templomukat, majd egy évszázaddal később megépítették az újabb templomot. Az 1886-os évszám a falu feketekrónikájának része: ekkor ugyanis a község nagy része leégett.

A XX. század első felében Belegen megélénkült a társasági élet, olvasókör, leventeegyesület jött létre, hitel-, Hangya- és tejszövetkezet működött. Református és katolikus népiskolát egyaránt fenntartottak, jelentős fejlődés indult meg olyannyira, hogy a lakosság száma még a háborús években is emelkedett. A II. világháborút követő földosztás alkalmával a cselédek is tulajdonhoz jutottak, ám a földművelést csak hiányos felszereléssel kezdhették meg. A nehézségek miatt épp ők, 54-en alakították meg az első termelőszövetkezetet, amely később összeolvadt a módosabb gazdák által létrehozott szövetkezettel.

A falu első önálló tanácsa 1950-ben jött létre. Egy évtizeddel később már csaknem ezren lakták a falut, ám ennek ellenére az 1969-es tanácsi körzetesítéskor a fontosabb intézmények Kutasra költöztek. A mezőgazdaság szakosítása szintén érzékenyen érintette Beleget: kiürült a 96 férőhelyes istálló, az 50-50 férőhelyes borjúnevelő és a 400 sertést befogadó hizlalda is.

A fellendülés időszaka csak az 1990-es rendszerváltást követően köszöntött a falura. A település arculata jelentősen megváltozott, új járda épült, szinte valamennyi közintézményt felújították, néhány év alatt mintegy 23 millió forintot költöttek beruházásra. Villany már az ötvenes évek eleje óta van a faluban, a vezetékes ivóvizet viszont csak 1990-ben vezették be. Gyönyörű környezetben található a 40 férőhelyes óvoda, helyben van az alsó tagozatos általános iskola. Az egészségügyi ellátás jól megoldott: az orvosi rendelőbe hetente kétszer látogat az orvos, s létrehoztak egy fiókgyógyszertárat is.

A munkaképes lakosság egy része Kaposváron, Nagyatádon, és helyben a MÁV-nál kap munkát, de a kutasi szövetkezet is foglalkoztatja a helybélieket. A mezőgazdasági termelés csak háztáji szintű. Az állattartásból a szarvasmarha kiszorult: amióta nincs a tejnek felvásárlója, csupán 2-3 család tart tehenet. Többen próbálkoznak egyéni vállalkozóként megélni, van közöttük vendéglátós, kereskedő, műköves és kőműves is.

Az új évezred első nagy beruházása a földgázvezeték építése, ezzel csaknem minden komfort meglesz a faluban. A hiányzó szennyvízcsatorna kialakításához térségi összefogásra számítanak. Épül és szépül a falu, egyre több házat korszerűsítenek, alakítanak át az újabb igények szerint a fiatalok, akiknek a megtelepedését az önkormányzat kedvezményes telkekkel is segíti. A helyiek sokat adnak a falu külső képére, erről az utcákat járva meggyőződhet a látogató. Gyönyörű, gondozott parkon át vezet az út az óvodához, a házak előtt tavasztól őszig tarka virágok színesítik az utcát.